A keletkezés formái – Nagy Csilla alkotásai
A KELTEZÉS FORMÁI – Nagy Csilla alkotásai
Megnyitó ünnepség: 2026. 10. 22., 16:30
A kiállítást megnyitja: N. Tóth Anikó
A kiállítás 2026. 11. 20-ig tekinthető meg.
Szeretettel várunk mindenkit!
Nagy Csilla: A KELETKEZÉS FORMÁI
Nagy Csilla 2024 óta foglalkozik az élet kialakulásával és megjelenésének lehetséges elméleteivel. A témával kapcsolatos kérdéseit a formák nyelvén szobrokban és objektekben fogalmazza meg. A tudomány jelenlegi állása szerint nem tud egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy az élet kialakulása a Földön szükségszerű volt-e vagy a véletlen műve. Az sem rekonstruálható teljes bizonyossággal, hogyan alakult át a szervetlen anyag szervessé, ahogy az sem követhető vissza pontosan, milyen események és körülmények vezettek az élet megjelenéséhez és elterjedéséhez ezen a bolygón, több milliárd évvel ezelőtt. A kiállítás címe kétértelmű: „a keletkezés formái” egyrészt az élet létrejöttének lehetséges módjaira, másrészt fizikai formáira utal. Az élet formaadás is egyben, a természet alakzatokban nyilvánul meg. A keletkezés fizikai formát ölt, láthatóvá, megfoghatóvá válik. Az élet kisajátít magának egy darabot a térből, kiterjedése van. Az élő szervezet alakul, növekszik, összeomlik, elsorvad, felszívódik, alakzatot vált. A keletkezés és az eltűnés fázisai közt az élet sokszorozza, lemásolja, tökéletesíti vagy épp egyszerűsíti magát. A szobrokban megjelenő két fő motívum – a csigaház és a kőzet – az élő és az élettelen szimbólumaiként jelennek meg. Nagy Csilla saját olvasatában a csigaház egyszerre szobrászi forma és a keletkezés jelképe. Ez az egyre növekvő spirális szerkezet, ugyanazt a motívumot ismétli körbe-körbe, ahogy a térben és az időben kiterjed. A csigaház kultúrtörténeti és művészettörténeti megítélése tág és számos olvasata van. Az alkotó számára azok az értelmezések érdekesek, amelyek az idővel kapcsolatosak: a spirális forma a kozmikus idő, az élet, a halál és az újjászületés ciklusainak, valamint az univerzum tágulásának képzetét idézi fel. A geológiai idő a kozmikus időnek az a léptéke, amelyben a hit és a spiritualitás helyét az anyag emlékezete veszi át. A geológiai idő, olyan messzire visz a múltba, ahol már csak a kőzeteknek van emlékezete. Ez a “mély idő”, az emberi tapasztalat számára felfoghatatlan időintervallum. Az évmilliókon átívelő léptékében a növekedés és az átalakulás olyan folyamatok, amelyeknek csak töredékét érzékelhetjük. A kerámia szobrokban csigaházak és kagylók formái ismétlődnek és sokszorozódnak. Kolóniákba, konglomerátumszerű alakzatokba tömörülnek. A rendezetlenségből rend, az ismétlődésből szerkezet születik. Az amorf sziklákból kitüremkedő rendezett alakzatok egyszerre idézik meg a szerves élet kibontakozását és az élettelen anyagba való visszaépülést. A növekedés és a hanyatlás, a keletkezés és az eltűnés egymástól elválaszthatatlan folyamatok. Nagy Csilla képzőművész és pedagógus. 2009-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen szobrász szakán. 2015-ben szerzett doktori fokozatot a Pozsonyi Képzőművészeti Főiskola Intermédia Tanszéken. Jelenleg a Selye János Egyetem oktatója és a Galántai Művészeti Alapiskola tanára, a Bázis Egyesület vezetőségének tagja. Munkáiban gyakran tematizálja az emlékezet különböző rétegeit és töredezettségét, legyen az egyéni, családi vagy kollektív. Az utóbbi években érdeklődése a kerámia felé fordult, amelyet konceptuális és kísérleti módon, ősi technikákat vagy új módszereket kipróbálva integrál művészi gyakorlatába. Munkái reflektálnak a kerámia kultúrtörténeti vonatkozásaira, de a jelenkori technológiákban rejlő lehetőségek is ugyanúgy lázba hozzák. Számos nemzetközi és hazai művészeti szimpóziumon és rezidencia programon vett részt: In Situ művésztelep, kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió, Art Quarter Budapest rezidencia, Élesdi művésztelep. Több művészeti ösztöndíjban részesült, mint a Visegrad Artist Residency Program, a Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj, valamint a Collegium Hungaricum Roma ösztöndíja. Itthon és külföldön is rendszeresen kiállít. Munkái számos csoportos és egyéni kiállításon szerepeltek. Fontosabb helyszínek: Dům umění města Brna; pécsi Kerámia Triennálé; Quadro Galéria, Kolozsvár; nGbK – Neue Gesellschaft für bildende Kunst, Berlin; Dom umenia, Pozsony; Galántai Honismereti Múzeum, At Home Gallery, Somorja; Ernest Zmeták Művészeti Galéria, Újvár; Ludwig Múzeum, Budapest; Trafó Galéria, Budapest; MODEM, Debrecen; Kunstwerk e. V., Potsdam; Nicodim Gallery, Bukarest. Galántán él és alkot.